Hadadon sok évi szünet után újra megnyílik a könyvtár. Péter Rozália rendberakja a tizenkétezer kötetes könyvtárat, elvégzi a selejtezést és összegyűjti a falubelieknél található könyveket, ezután újra megnyitja kapuit a Wesselényi-kastélyban levő könyvtár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./
1999. szeptember 23.
Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./
2000. április 10.
Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2000. június 7.
A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2000. június 22.
1996-ban szervezték meg az első hadadi néptánctábort, majd 1998-ban a másodikat és 1999-ben a harmadikat. A mostaniban Hadadon júl. 6-16-a között szatmári és szilágysági néptáncot, népdalokat oktatnak. A tábor első fele kézműves (fafaragás, kosárfonás, nemezelés, bőrözés, agyagozás), második fele néptáncos lesz. A tavalyi táborban 120-an vettek részt. Az idei tábor létszáma közelít ehhez a számhoz, vajdasági és kárpátaljai fiatalok is jelezték részvételi szándékukat. /Hadadi néptánctábor, rövid történeti visszatekintéssel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./
2000. július 27.
A gyermek- és ifjúsági alapítványok sokfajta táborozási lehetőségeket kínálnak, ezeket sorolta az újság. Többek között: Hadad - tánctábor középiskolásoknak, Kisiratos - tánctábor, Kisiratos - gyermektábor, Kalotaszentkirály - tánctábor, Battonya - életmódtábor, Vésztő - történelmi játéktábor, Zánka - jutalomtábor, Csopak - szavalótábor, Körtvélyes - gyermekszínjátszó tábor, Szeged - Ópusztaszer, millenniumi emléktábor, Lakitelek - fesztivállal egybekötött színjátszótábor. /Matekovits Mihály: Hol nyaralnak, hol táboroznak gyermekeik? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2001. március 14.
A Hadad községhez tartozó Lelében hollandok segítik a Lele Barátai Alapítvány gazdaságfejlesztési programját: húszezer német márkás, közepes lejáratú, kamatmentes kölcsönt folyósítottak a hozzájuk ilyen jellegű pályázatot benyújtott első tizennégy kisvállalkozónak. A közeljövőben már 5-10 ezer márkás, három-öt éves megtérülési időre nyújtott hiteleket kívánnak folyósítani a környék gazdáinak. Feltételeik: a pályázónak legyenek pontos elképzelései az anyagi befektetést igénylő tevékenységről, az általa készített számításokból pedig derüljön ki tervének életképes, jövedelmező volta. Ha minden terv szerint alakul, a kezdeményezés lassan átfogja az egész Tövishátat, a kiadott kölcsönök értéke pedig év végére eléri az egymillió német márkát. A későbbiekben Kolozsvár irányába akarnak terjeszkedni, majd egy holland-román együttműködési terv részeként átfogni az egész országot. A kért összegek kiutalása egy várakozási lista alapján történik: a visszatérített pénz azonnal tovább kerül a következő vállalkozóhoz. Nagy Sándor lelkész elmondta, hogy az aktív korosztály legnagyobb része városon keresi a boldogulást, vagy külföldön vállalt munkát. Amennyiben a szülőföldjükön létesített új munkahelyeket, vagy a saját földjén való vállalkozás lehetőségét kínáljuk fel számukra, hátha megáll a fiatalok elvándorlása. /Holland hitelek - lelei gazdálkodóknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./
2001. április 2.
Partiumi egyházi műemlékek - 2001 címmel tartott konferenciát Nagyváradon, márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Jelen voltak a magyarországi szakemberek is. Tőkés László püspök szóvá tette, hogy kevesen jöttek el, ez is mutatja "ennek az ügynek az elhanyagolt voltát még az egyház keretében is". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi támogatási programját Sebestyén József építészmérnök ismertette. Örvendetes, hogy 1999-től a Magyarország határain túli épített örökség védelmére is juttatnak pénzt. Az évi mintegy 150 millió forint egyelőre csak gesztusértékű, mégis szép eredményeket értek el. Idén például több mint száz programot támogatnak, ebből egy pár kiemelkedőt, így a hadadi templom restaurálását. A konferencia anyaga könyv formájában is megjelenik. /Péter I. Zoltán: Védeni kell műemlékeinket. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2001. június 22.
A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2001. július 3.
Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2001. július 4.
A kulturális minisztérium az idén mintegy 220 millió forintot fordít a határon túli magyar vonatkozású műemlékek felújítására, amelyből 150 millió forintot már oda is ítéltek - olvasható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közleményben. A támogatásokból erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muraközi és horvátországi épített örökség restaurálását és az azokhoz köthető szakmai programokat segítik anyagilag. Erdélyben a gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom felújítását finanszírozza jelentősebb összeggel a minisztérium. A tárca álláspontja szerint a határon túli műemlékek fenntartása nem a magyar állam feladata, ezért azokat a támogatási formákat részesíti előnyben, amelyekben szerepet vállal az érintett szomszédos ország is. /Magyarországi támogatás a határon túli műemlékekre. Erdély: Gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2001. augusztus 8.
Idén harmadszor rendezték meg, sikeres volt a Hadad Napja. A templom udvarán tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött, eljöttek a helységből elszármazottak is. A helybeli általános iskolának (és jelenleg a kézműves- és néptánc-tábornak is) helyet adó Degenfeld-kastély udvarán tartott rendezvényekkel folytatódott az ünnepi műsor. Bakk Ferenc magyartanár Hadad község történetéről beszélt, majd környékbeli táncok következtek. A délután fénypontja a bogdándi Rozsmalint Együttes gyerekeinek népi tánca és éneke volt. /Báthory Éva: Az előző évieknél is jobban sikerült az idén harmadszor megrendezett Hadad Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./
2001. augusztus 10.
Nem a domboldal csúszása miatt rongálódott meg a hadadi műemlék templom - állapította meg az épület helyreállításának lehetőségeit tanulmányozó szakértői bizottság, A bizottság egyik tagja, Gajdos György budapesti geotechnikai mérnök magyarázata szerint a károsodásokat a vadvizeknek a domboldalon való lefutását szabályozó, egészen a kollektivizálásig rendszeresen tisztított és karbantartott levezetőárkok beszántása okozta. Az azóta eltelt ötven év alatt a víz új utakat keresve magának, beszivárgott a templom alatti rétegekbe, felpuhítva, eliszaposítva az annak alapjait tartó agyagpala-réteget. Ezért kezdett el süllyedni annak egyik része, az említett folyamat pedig a torony megdőlését és a falak megrepedezését, az egész épület életveszélyessé válását vonta maga után. A templom megmentésére több lehetőséget is találtak. A legolcsóbban kivitelezhetőnek az tűnik, ha a kutakéhoz hasonló betongyűrűket süllyesztve az iszapba, elérik a még szilárd és teherbíró agyagréteget, majd betonnal öntik be azok üregét. A tönkrement, összevissza repedezett falakat pedig - erős fagerendákkal támasztva alá közben a tetőzetet - sorjában lebontják és újraépítik. A Nemzeti Kulturális Alaptól kapott támogatás 5,7 millió forint, a Református Zsinati Iroda 1,5 millió forintot utalt ki erre a célra, Budapestről is nemsokára megérkezik a Kulturális Örökség Minisztériumának adománya. Egyedül a román állam nem járult még hozzá semmivel a Szent László korabeli műemlék megmentéséhez. /B. É.: Mi okozta a hadadi műemlék templom megrongálódását? Nem csúszik - csak süllyed... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 10./
2002. július 13.
Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./
2002. augusztus 6.
Idén is augusztus első vasárnapján rendezték meg Hadadon a Hazatérés Napját. Az innen elszármazottak és erre az egy napra hazalátogatók megtöltötték a tágas iskolaudvart: Hadad falunak úgy ötven éve még 3316 lakosa volt. Most a község négy falujában összesen nincs ennyi. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Bakk Ferenc tanár az iskolaudvaron ismertette a helység sok száz éves történetét, majd vidám műsor következett. Este a bogdándi Rozsmalint néptáncegyüttes fergeteges sikert aratott. /Báthory Éva: Hadad Napja, másképpen: a Hazatérés Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./
2003. március 26.
Hadad általános iskolája felvehette a Wesselényi nevet. A névváltoztatást Kaszta András igazgató kezdeményezte. Az iskola új névtáblájának a felavatására április utolsó vasárnapján kerül sor. Az igazgató tervezi, hogy a következő tanévtől bevezetik a helytörténet és néprajz oktatását, hogy minél több fiatal ismerkedjen meg Hadad történetével és néprajzi értékeivel. Pályázati pénzből szeretnék felújítani a Wesselényi-kriptát, olvashatóvá tenni a falán lévő feliratokat és a latin szöveget magyarra fordíttatni, hogy az bárki számára érthető legyen. A Wesselényi család itteni családi levéltára jobbára feldolgozatlan. Erdőközi Zoltán foglalkozott az anyag rendszerezésével és tanulmányozásával, monográfia is készült Hadadról, de még mindig van mit rendszerezni és tanulmányozni. /Elek György: Hadad: A Wesselényi nevet vette fel az általános iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./
2003. április 29.
Ápr. 27-én volt Hadad iskolájának névadó ünnepségén leplezték le az I-VIII. osztályos általános iskola falára elhelyezett táblát. Az iskola ezentúl a Wesselényi nevet viseli - mondotta ünnepi megnyitó beszédében Kaszta András igazgató. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a Wesselényiek egykor példát mutattak a község lakóinak újításra való törekvéseikkel. /Elek György: Névadó ünnepség a hadadi iskolában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2003. július 31.
Lelében járt az a küldöttség, amely a települést segítő hollandiai szervezet képviseletében látogatott el a tövisháti faluba. A szóban forgó szervezet több éve támogatja a vidéket a legkülönfélébb módokon, például úgy, hogy kedvezményes kölcsönt nyújt azoknak, akik a környéken kívánnak munkalehetőséget biztosító vállalkozásokat létrehozni. Két alapítványt is bejegyeztek Hollandiában: a hadadi szegénykonyhát és a lelei fóliasátrak fenntartását segítő SLB-t, illetve az említett hitelt biztosító RPD-t, amelyeknek 150-180 tagja van. A holland csoport vezetője, Otten Jan Willem, hogy jobban szót értsen az itteni emberekkel, megtanult magyarul. Minden áldott reggel azzal kezdi a napot, hogy az interneten elolvassa a Szatmári Friss Újság aznapi számát, hogy lássa, mi történik az általuk támogatott falvakban, Otten Jan Willem 1994 óta jár Lelébe, de máshol is vannak kapcsolatai, például Kolozsváron. A "Lele Barátai Alapítvány"-t azért csinálták, hogy segítsenek a szegényeken: nem csak Lelében, hanem az egész Hadad községben. A hadadi szegénykonyha költségeit ők fizetik. Lelében az egyház a hollandok támogatásával fóliasátrakat állított fel, ahol zöldséget termesztenek. A hollandok vállalkozókat, mezőgazdasággal foglalkozókat támogattak. Eddig körülbelül százhúsz személy volt részese ennek a lehetőségnek. A holland alapítvány tagjai semmiféle anyagi juttatást nem kapnak tevékenységükért. /Fodor István: Hollandok Lelében: Vannak negatív tapasztalatok, de több a pozitívum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./
2003. augusztus 5.
Néhány éve úgy látszott: hagyományteremtő ünnepséggé válik Hadad Napja. A hajdani mezővárosból a mostoha gazdasági körülmények miatt a lakosság jó háromnegyede települt át az ország különböző városaiba vagy éppenséggel a határon túlra. Ezért gondoltak, legyen évente egyszer egy nap - adott esetben augusztus első vasárnapja - amikor az egymástól és szülőföldjükről messze került hadadiak összetalálkozhatnak egymással. Az idén azonban hiányzott a kezdeti lelkes tenniakarás. Aug. 3-án, vasárnap benépesült az iskola egy részének otthont adó Dégenfeld-kastély udvara. Fellépett a környék két legjobb néptáncegyüttese, a bogdándi Rozsmalint és a nagykárolyi Rekettye. /Báthory Éva: Hadad: A Hazatérés Napjára a szokásosnál jóval kevesebben jöttek el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./
2003. november 11.
Hadadon ismét kitaláltak valamit az elhúzódó templommentési munkálatok, a pusztuló házak, parlagon maradt földek látványa kilátástalanságának enyhítésére: megünnepelték a "középső harang" négyszázadik születésnapját. Az ünnepség a templom helyét ideiglenesen betöltő régi iskolaépület termében tartott istentisztelettel kezdődött. Mészáros Árpád helybeli református lelkész ismertette az ünnepelt harang rövid történetét, melyet 1603-ban Kassán öntöttek. Délután a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület diákszínjátszó csoportja, a Teletinik szórakoztatták a hadadiakat. /Báthory Éva: Vasárnap Hadadon: A harang születésnapja volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./
2003. december 10.
Dec. 9-én Kolozsváron találkoztak a magyarországi Teleki László Alapítvány képviselői a műemlékvédelmi támogatások erdélyi haszonélvezőivel. Eljött dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki szakosztályának főtanácsosa és Barabás Béla az alapítvány munkatársa. A magyar kormány a Teleki László Alapítványon keresztül 1999 óta évente támogatja a határon túli műemlékek állagmegóvását, felújítását. Az évi 90 millió forintból a műemlékek restaurálására szánt támogatások mellett az épületek állapotát feltáró kutatási programokat is segítik. Diószegi László elismerte, hogy az évi 90 millió forint csak gesztus értékűnek tekinthető, ehhez a helyi közösségeknek is hozzá kell járulniuk, mind anyagilag, mind munkával. Idén mintegy tizenöt épület felújítására juttatnak pénzt. Ezek között szerepel a hadadi református templom, a miklósvári Kálnoky-kastély, az alvinci református templom, a csíkrákosi római katolikus templom, a csíksomlyói Salvator kápolna és a marosillyei Bethlen-kastély. A bonchidai Bánffy-kastély felújítását azonban nem tudták támogatni, mivel itt nagyon sok pénzre lenne szükség. Emellett a Bánffy-kastély esetében a tulajdonjogi viszonyok sem tisztázottak. /Pap Melinda: Erdélyi műemlékeket támogatnak. Megbeszélés a református püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2002. május 11.
Az elmúlt tizenöt év alatt mintegy felére (az 1987–es egyházi nyilvántartásban szereplő 1183 személyről 536–ra) apadt Hadad református gyülekezete. Ezek túlnyomó többsége is hatvanadik életévét meghaladott, idős ember. A falu fiataljainak nagy része külföldön vállal munkát, vagy már végleg Németországra vagy Magyarországra telepedett ki. /B. É.: Felére apadt a hadadi református gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./
2002. május 14.
Hadadon a református templom /Szent László korabeli műemlék/ megmentéséhez a magyarországi mérnökcsoport által készített műszaki rajzokat és pontos munkatervet. A román szakminisztérium munkatársainak aláírása után a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársai hozzáláthatnak a tavaly félbemaradt munka folytatásához. 2001 őszén elkészült a templomhajó fedélszékének teljes aládúcolása. A templom helyreállítását a falak szakaszos lebontásával fogják kezdeni. /Báthory Éva: Hadad: Folytatódik a műemlék templom helyreállítása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2004. február 25.
Hadadon évekkel ezelőtt sikeres műkedvelő színjátszó csoport működött. Azután a hadadi fiatalok közül is sokan telepedtek át Magyarországra, végül megszűnt a színjátszó csoport. Nemrég a fiatalok úgy határoztak, hogy újraalakítják a csoportot. Bogdándon még működik a Rozsmalint gyerek– és felnőtt–néptánccsoport. Az elmúlt évek során több magyarországi színpadon is felléptek. Lázáriban Nagy Orbán színművész indított be színjátszó kört. Roszpapa Csaba, a MIK lázári szervezetének elnöke ismét kezdeményezi a színjátszó kör és a néptánccsoport beindítását. Szamoskrassón sokáig nagy népszerűségnek örvendett a Galagonya néptánccsoport. Domokos Sándor és Madarász Csaba elhatározta, hogy újjáalakítják az együttest. Szamoskóródon a lelkészi hivatal falán elhelyezett Petőfi–emléktábla ünnepélyes felavatása után a lelkészi hivatal ad otthont szeptember 8–tól az új Petőfi Könyvtárnak. Szatmárhegyen tervezik a néptánccsoport beindítását. /Elek György: Műkedvelő színjátszó és tánccsoportok múltja és jelene. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./
2004. június 9.
A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./
2004. június 9.
Több tudományos előadás hangzik el Hadadon, a Teleki László Alapítvány jún. 8–10. között több helyszínen sorra kerülő Megújuló örökség című konferenciáján. A résztvevők Hadadon megtekintik a Wesselényi- és Degenfeld-kastélyt, majd este a szászcsávási zenekar és a szilágybogdándi táncosok előadását. Szilágycsehben a nagybányai Jakab Rita és a budapesti Káldi Gyula tart ismertető előadást a szilágycsehi templom helyreállításáról. Hadadon értekezések hangzanak el a hadadi templomról, az erdélyi műemlékek dokumentálásáról és az örökségvédelmi feladatokról, majd bemutatják Káldi Gyula–Várallyay Réka Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához című kötetet. /Hadad. Megújuló örökség – konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2004. december 10.
Nemrég Nagybányán megjelent két könyv. Rajcsányi István „Valahol Oroszországban” című könyvében hadifogságának éveire emlékezett. Kaszta István „Hontalanság”-a önéletrajzi jellegű családi krónika 1950-től napjainkig. Története Kolozsváron, Hadadon, Nagybányán, Zilahon és Jászvároson játszódik. /Id. Markó Gábor: Két új könyv üzenete a Várakozás nehéz napjaiban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./
2005. április 12.
Április 21-én tíz éve lesz annak, hogy újból felállították Mátészalka és Kocsord között, az egykori harcok helyszínén, a Székely Hadosztály emlékművét. Erre az eseményre emlékeznek a térségben április 22-én. Kőröstárkányban az 1919. április 19-én legyilkolt tárkányi magyarokról emlékezve a Székely Hadosztály sorsát is felidézték. 1919. áprilisában vonultak be a román megszállók a Bihar megyei nagyvárosokba. Április 19-én Szatmárnémetibe, április 20-án Nagyváradra és Érmihályfalvára nyomulnak be, de négy nap múlva már Debrecenben és április végére a Tisza vonalánál sorakoznak fel a román megszálló alakulatok. A megszállókkal szemben a Székely Hadosztály és néhány más alakulat vette fel a harcot. A főleg Partiumban és Észak-Erdélyben működő Székely Hadosztályt, Székely Különítmény néven, Kratochwill Károly ezredes szervezte meg székely és erdélyi magyar menekült katonákból, de ide tartozott a korábbi kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály maradványa és egy kárpátaljai rutén zászlóalj is. Az alakulat legnagyobb létszáma 649 tiszt, 12 438 fő legénység, 68 löveg és egy repülőosztály volt. A Székely Hadosztály nevet 1919. január 20-án vették fel, amikor már harcban álltak a 26 ezer fővel támadó román megszálló sereggel. A hadosztály felszerelése gyenge volt, lőszerutánpótlást nem kapott. A Székely Hadosztály példás hősiességgel harcolt a túlerővel szemben, és szép sikereket is elért. Hadadnál, Kocsordnál, Mátészalkánál is megfutamították az ellenséget. A Tanácsköztársaság vezetői vörös alakulatokat küldtek ellenük. Egyik oldalról a kommunista alakulatok, másik oldalról a román túlerő támadta őket. Emiatt a Székely Hadosztály április 26-án Demecsernél letette a fegyvert a román megszállók előtt. Kb. 400 tisztet és 4000 fő legénységet a románok Brassóba internáltak. Kratochwill Károly ezredest a románok haditörvényszék elé állították és bebörtönözték. 1920 októberében szabadult, később tábornok lett, majd altábornagy. A revíziós mozgalom egyik legismertebb képviselője lett, 1946-ban hunyt el Budapesten. A Székely Hadosztály harcainak tiszteletére az utolsó harcok színhelyén emlékművet emeltek, ezt az 1950-es években a kommunista hatóságok leromboltatták. Újbóli felavatása 1995. április 21-én történt. Koréh Endre tábori lelkész Erdélyért – A székely hadosztály és dandár története 1918–1919 című könyvében leírta, hogy a Székely Hadosztály harcában Kőröstárkány népe példátlan hősiességgel vett részt. A román túlerő miatt a harcoló magyar alakulatok kénytelenek voltak meghátrálni. A románok közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Halomra lőtték a fegyvertelen lakosságot. A református templom előtti téren 91 (más források szerint 93) áldozata lett a tömegmészárlásnak. A szomszédos Kisnyégerfalván szintén kivégeztek 17 magyart. A kőröstárkányi öldöklés alatt a szomszéd román falvak lakosai is megjelentek, és garázdálkodni, rabolni kezdtek a jómódú magyar faluban. A három napig tartó szabad rablásban teljesen kifosztották a falut. A gyilkosok nem elégedtek meg a lövésekkel, volt, akinek kezét, lábát, nyakát is átvágták. 16 évestől 80 évesig, férfiak, nők, leányok voltak az áldozatok között. Beke György Itt egymásra találnak az emberek című, 1984-ben megjelent könyvében Kőröstárkányt is bemutatta. A faluban való gyűjtésekor kikötötték, mindenről írhat, csak 1919. április 19-ről nem. A könyvben nem is jelenhetett meg az a beszélgetés, amit az író az egyik még élő szemtanúval folytatott. A gyalázatos gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetőben lévő sírkövekről a román kommunista hatalom lekapartatta az 1919. április 19-ét, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkereszt ugyanazzal a dátummal. Féltek az emberek. Ezt a félelmet csak 1999-re tudták levetkőzni. 1999 augusztusában felállították az emlékművet a román öldöklés során, valamint az első és második világháborúban elhunyt tárkányiak emlékére. /Nagy József Barna: Kőröstárkány és a Székely Hadosztály tragédiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. augusztus 4.
Mezőpetriben falu első ízben házigazdája a Szatmári Kézműves- és Néptánctábornak. A szatmárnémeti Madisz kilencedik alkalommal szervezte meg a tábort, amelynek éveken keresztül a hadadi kastély adott otthont, tavaly pedig Sárközön kapott helyet. Minden nap más-más kézműves-foglalkozáson vesznek részt a fiatalok. Jankó Szép István főszervező elmondta: Szatmárnémetiben kevesen érdeklődnek a néptánc iránt, talán ezért érkezik kevés felnőtt a táborba. /Konglovits Éva: Verbunkosok, batikosok tábora Mezőpetriben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2006. augusztus 8.
Hadadon jó hangulata volt a községnapi rendezvénynek, amit augusztus 6-án, vasárnap hetedik alkalommal tartottak meg. Akik az elmúlt évek, évtizedek alatt kivándoroltak, most tömegesen látogattak haza. A Wesselényi kastély szép, szemet parkjában volt a találkozó. Gróf Dégenfeld Pál (az egyik Wesselényi kastély utolsó — és most ismét — tulajdonosa) családtagjai üdvözletüket küldték. Felidézve a hadadi gyermekkor emlékeit. A régi emlékeket több hazalátogató is idézte. A hadadi templom renoválásában a magyarországiak oroszlánrészt vállalnak. Az ünnepen megjelent az a nagybányai építészcsoport is, akik évek óta dolgoznak a templom felújításán. /Cseh Márta: Hadad napján. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 8./
